Szeged nevezetességei

Az 1920-as trianoni békeszerződés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel később a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

Először 1931-ben rendezték meg a szabadtéri játékokat, s az első szezont 1933-1939 között további sikeres előadások követték. 1944 után lassan indult a fejlődés. A város határában 1950-ben kilenc önálló tanyaközséget szerveztek, így a 816 négyzetkilométeres szegedi határ 112 négyzetkilométeresre, lakossága pedig kétharmadára csökkent.
Szeged 1962. január 1-jén ismét Csongrád megye székhelye lett. Az 1965-től feltárt kőolaj és földgázmezők "égő aranya" nagy lendületet adott a város és a vidék fejlődésének. 1973-ban Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé és Gyálarét Szegedhez kapcsolásával létrejött a mai város. Az ősi iparágak (fa-, paprika-, kenderfeldolgozás, konzervgyártás, a szalámigyártás és a kézműipar) mellé újak települtek: textil-, ruha-, kábel-, gumi-, kozmetikai ipar.