Szeged nevezetességei
Programok, jeles napok Ópusztaszeren
Vince-nap - január 24.; Gergely-járás március 12; Húsvét; Pünkösd változó dátummal; Szent István-nap (augusztus 20.)
|
Vince-nap - január 24. Az év első jeles napja az Nemzeti Történeti Emlékparkban. A néphagyomány szerint ezen a napon tájegységenként különbözőképpen megjósolják az évi termés milyenségét. Nálunk "vicevessző-vágással" történik a jövendölés. Lemetszenek egy vesszőt a szőlőtőről. Ha rögtön levet enged, "megcsordul", akkor bőségesen lesz bor. "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" - tartja a mondás. Aztán a vesszőt vízbe teszik, ami később kihajt. A hajtások mennyiségéből következtetnek a szőlőtermés várható nagyságára. Ilyenkor felvonulnak a magyarországi borrendek is Ópusztaszeren. Látványos színfoltja a rendezvénynek a borrendtag-avatás. Ezen a területen már a középkorban is kiterjedt szőlőtermesztés folyt. A Pannonhalmáról érkező bencés szerzetesek tanították meg az alföldi embert a szőlőtermesztés és borkészítés rejtelmeire, melyet mi sem bizonyít jobban mint, hogy a Szeren feltárt kolostor gazdasági épületei között volt található az Alföld egyik legnagyobb (22 x 9 m-es) borospincéje. Szt. Vince vértanú a szőlészek védőszentje. |
||
 |
Gergely-járás március 12 Az 1860-as évektől kezdve vált általánossá, hogy a tanévkezdés ideje Gergely-nap körüli időszakra esett. Ehhez fűződik a mi Gergely-napi népszokásunk is, ami nem egyéb, mint diáktoborzás és mendikálás (kéregetés): "Adjatok szalonnát, omne dignum leverendum laude..." A diákság házról házra járva énekszóval, kántálással hívogatják egymást az iskolapadba, miközben a lakosság mindenféle jó étkekkel halmozza el őket. |
|
| A XVI. században már általánossá vált, hogy a diákok nemcsak maguknak, hanem tanítóiknak is adományokat gyűjtöttek, majd a XVII.századtól kapcsolódott ide a hívogatás. Az emlékpark szabadtéri néprajzi múzeumának iskolájában a tanító várja a gyerekeket. A rendkívül hangulatos népszokás a kapott étkek elfogyasztásával végeződik | ||
|
Húsvét A kereszténység legnagyobb ünnepén, Krisztus feltámadásával ér véget a hamvazószerdától tartó böjti időszak. A X. századtól ismert szertartás az ételáldás. A katolikus hívek húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt bort is vittek szenteltetni a templomba.(az ételek megáldására már Jézus Krisztus is példát adott a kenyérszaporítással és az Utolsó Vacsorán) A megszentelt ételek megvédték a híveket a mértéktelenség kísértésétől. Pünkösd változó dátummal Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus, mennybemenetele után, elküldte a Szentlelket, mely vörös lángnyelvek formájában leszállt az apostolokra, megerősítvén őket a hitben. Az emlékparkban ekkor pünkösdi királyt választanak. A legények lóversenyen, ügyességi próbákkal, virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb. A rendkívül látványos verseny győztesét régebben igen nagy becsben tartotta a közösség: egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában "ingyen rovása" volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették. |
||
|
Szent István-nap (augusztus 20.) Egész nap kulturális, folklór és turisztikai programok színesítik a rendezvényt, melyeket az egykori szobori búcsúkat idéző vásári sokadalom tesz teljessé. Az emlékpark egyetlen olyan rendezvényén, amelyen a parlamenti pártok is képviseltetik magukat, több évtizedes hagyomány szerint az Árpád emlékmű talapzatán egyik közéleti személyiségünk mond ünnepi beszédet. |
 |
|
