Szeged nevezetességei
Füvészkert
A Füvészkertet 1922-ben, a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözését követően alapította dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-as területen.
A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, "hegyvidéket" emeltek a kitermelt földből, megépültek az első szaporító üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is.
A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, "hegyvidéket" emeltek a kitermelt földből, megépültek az első szaporító üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is.
![]() |
A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert. A szegedi füvészkert első, s a mai napig is egyik különleges látványosságot nyújtó növényét, az indiai szent lótuszt 1932-ben telepítette át Győrffy professzor a földeáki kastélypark tavából a Füvészkertbe. Amint a tó környékének betelepítése befejeződött, a kert megnyílt az érdeklődő látogatók számára is. |
|
|
A kert vezetését 1940-ben Dr. Greguss Pál professzor vette át. Negyedszázados tevékenysége alatt jött létre a kert nagyobbik részének mai formája, a tavakat övező park, a rózsakert és az arborétum. Az ő nevéhez fűződik a kert másik nevezetessége, az Európában még ma isritkaságszámba menő szecsuaniősfenyő (Metasequoia glyptostrobon). |
![]() |
|
|
Az első bemutató üvegházak az ötvenes évek elején épültek, Mára a téli hónapokban fóliával fedett, nyáron szabadon bejárható területekkel bővült. b A legfontosabb trópusi dísz-és haszonnövények gyűjteményét helyezték elbennük. A Füvészkert területe 1968-ban 10 kh-dal növekedett. Itt kapott helyet a Magyarországon azóta is egyedülálló, hazai erdőtársulásokat bemutató gyűjtemény, továbbá a rendszertani gyűjtemény és az évelők kertje. Erdélyi mesterek faragták a kert 70 éves fennállása alkalmából készített székelykaput, amely a kert főbejáratát díszíti. |
||
|
Főbb egységek: A park bemutatja a Füvészkert legrégebben telepített specialitásait, legöregebb fáit. Látványos része a tó, benne júliusban és augusztusban teljes pompájában csodálhatjuk meg az indiai lótuszt (Nelumbo nucifera). A tóparti sziklakertek igazi szépsége kora tavasszal mutatkozik meg. |
||
![]() |
Rózsakert: 25 rózsafajta illatát, szín- és formagazdagságát élvezhetik a kert látogatói. | |
|
Erdőtársulások: a hazai társulások legfontosabb fás szárú fajait mutatják be. Termesztett növények: A gyűjtemény gabonaféléket és ezek ősi fajait, zöldség-, fűszer- és gyógynövényeket, valamint egzotikus élelmiszernövényeket mutat be. Évelő növények: 300 fajt számlál a gyűjtemény. Rendszertani gyűjtemények: A lágyszárú növényeket bemutató ágyásokban helyeztük el. A fák és cserjék rendszertani csoportosításban az arborétumban találhatók. Kutatási területünkön egyre növekvő számban láthatók a hazai flóra védett fajai, amelyek a bemutatás mellett szaporodásbiológiai vizsgálatok alanyai is. |
||
| Üvegházi gyűjtemények: pozsgások, kaktuszok, bromélia-félék, trópusi mediterrán haszonnövények, levéldísznövények, harasztgyűjtemény stb. mellett számos több méter magas pálma- és szágópálmafa teszi változatossá a gyűjteményt. |
![]() |
|
|
Címe: 6700 Szeged, Lövölde út 42. Kezelője: József Attila Tudományegyetem Növénytani Tanszéke Telefon: 62/544-236 Telefax: 62/544-236 E-mail: Mihalik@bio.u-szeged.hu http://www.sci.u-szeged Terület: 17 ha Taxonok száma: 2500 Nyitva tartás: naponta 10-18 óra között. Az üvegházak óránként induló csoportokkal látogathatók. Belépődíj: van. Szakvezetés: csak előzetes egyeztetés alapján. Megközelítése: 70-es városi autóbusszal. |
||





